Csitorgarh (Chittaurgarh)
Csitorgarh (hindiül: चित्तौड़गढ़, angolul: Chittorgarh) város India ÉNy-i részén, Rádzsasztán államban. Udaipurtól közúton kb. 110 km-re ÉK-re, Lakossága 116 ezer fő volt 2011-ben.
A meredek, sziklás hegyen elterülő Csitorgarh a mévári Sziszódijá-dinasztia uralkodóinak a fővárosa volt a 13. és 16. század között. Rádzsasztán legnagyobb vára a város felett magasodik. A kulturális világörökség része.
Hét masszív kapu vezet a várba. A 2,8 km²-en elterülő vár alapítását a 7. századra teszik. 8 - 16. századi romos palotái, templomai és tornyai között csak kevés maradt épen. A főbb épületek:
* Káliká Mata-templom, amely a 8. század elején alapított és 1300-ban lerombolt Nap-templomra épült
* Kumbhá Sjám-templom (8. század)
* Sati-Ground templom és a Ksemankari-templom (9. század)
* Kirti Sztambhá hétszintes torony (12-13. század)
* Mahavíra templom (14. század)
* Ráná Kumbhá-palota (15. század)
* Mira Bai templom (15. század)
A meredek, sziklás hegyen elterülő Csitorgarh a mévári Sziszódijá-dinasztia uralkodóinak a fővárosa volt a 13. és 16. század között. Rádzsasztán legnagyobb vára a város felett magasodik. A kulturális világörökség része.
Hét masszív kapu vezet a várba. A 2,8 km²-en elterülő vár alapítását a 7. századra teszik. 8 - 16. századi romos palotái, templomai és tornyai között csak kevés maradt épen. A főbb épületek:
* Káliká Mata-templom, amely a 8. század elején alapított és 1300-ban lerombolt Nap-templomra épült
* Kumbhá Sjám-templom (8. század)
* Sati-Ground templom és a Ksemankari-templom (9. század)
* Kirti Sztambhá hétszintes torony (12-13. század)
* Mahavíra templom (14. század)
* Ráná Kumbhá-palota (15. század)
* Mira Bai templom (15. század)
Térkép - Csitorgarh (Chittaurgarh)
Térkép
Ország - India
India zászlaja |
A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja jelenleg a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt, a miniszterelnök Narendra Modi.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
INR | Indiai rúpia (Indian rupee) | ₹ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
AS | Asszámi nyelv (Assamese language) |
BN | Bengáli nyelv (Bengali language) |
GU | Gudzsaráti nyelv (Gujarati language) |
HI | Hindi nyelv (Hindi) |
KN | Kannada nyelv (Kannada language) |
ML | Malajálam nyelv (Malayalam language) |
MR | Maráthi nyelv (Marathi language) |
OR | Orija nyelv (Oriya language) |
PA | Pandzsábi nyelv (Panjabi language) |
TA | Tamil nyelv (Tamil language) |
TE | Telugu nyelv (Telugu language) |
UR | Urdu nyelv (Urdu) |